Egyszer minden
véget ér, vártalak de nem jöttél,
Nézzél rám, jobb ember lettem
amióta elmentél!
Biztonságban vagy,
de minden olyan monoton,
Úgy is tudom, hogy gondolsz
rám titokban még a
Vonaton!
Az idő repül,
de hová repít?! Tudod a nevemet
Eszik.
A sok gádzsi mel lettem fekszik,
de nekem egyik
Sem tetszik!
És meddig?! Vártam eleget
eddig... de minek kell
Nézzem a gyereket,
Aki a szívedben nem más
csak vendég?! Én mennék.
De eltűnt az út, eltűnt a múlt,
Van aki szeret és van aki dug,
Valaki kell, ezért valakid van,
De ott vagyok még a szavaidban!
Tudom, hogy tudod,
hogy mindig leszek,
De mások meg veszik a szereteted!
Sze retheted...
De úgyis tu dom,
hogy megjátszod a kibaszott
Szerepedet!
Mindig ezeket tetted,
én voltam kinevetted,
Ki dobtad amit vettem,
ezt tetted, ami lettem!
Te tudtad a zenével
vagyunk mi ketten.
Ellenünk fordultál, rendben...
Csendben... én fogtam a
cuc com és mentem.
Tudod Te voltál a jövő, ami múlt már,
Nem rég szerelem volt,
most meg szívből utál!
Én melletted voltam,
ellenem fordultál,
Hiába akarlak,
Te nem az vagy aki voltál!
Tudod Te voltál a jövő, ami múlt már,
Nem rég szerelem volt,
most meg szívből utál!
Én melletted voltam, ellenem fordultál,
Hiába akarlak, Te nem az vagy aki voltál!